Első nekifutásra -pár hónappal ezelőtt, még zöldfülű koromban- nem sikeredett a túra, mert a főútról letérve egy igen hepehupás földút fogadott és nem mertem egyedül nekivágni... Aztán pár nappal később némi elszántsággal felszerelkezve újra nekiindultam, ezúttal sikerrel :) És a földes útszakasz egész rövid, utána kifejezetten jó minőségű aszfaltos út következik, tehát érdemes bevállalni. Ahogy odaértem a partokra, szinte üres, meseszép öblök fogadtak, tehát úgy tűnik, mások se nagyon próbálkoznak meg ezzel az úttal, pedig érdemes :D
A hegy tetején az út kettéágazik, az egyik út délre, a másik pedig nyugatra tart. Én először a déli irányt céloztam meg, egy kis pihenőt tartva egy útbaeső szálloda teraszán.
Ahogy leérkeztem a partra, két csodás öböl fogadott, mindkettő teljesen üresen, mintha csak engem vártak volna :) Mindkettőn található pár bungaló azoknak a turistáknak, akik el szeretnének vonulni a világ zaja elől. Pihenésre tökéletes a helyszín, ráadásul valóban olyan idilli a környezet, mint amilyet a képeslapok mutatnak: fehér homok, türkizkék, kristálytiszta tenger, kókuszpálmák, trópusi növények...
Egy kis buddha szentély mellett elhaladva és pár sziklán keresztülmászva átérkezünk egy még apróbb öbölbe, ami annyira parányi, hogy éppen csak pár lépést sétálva át is jutunk a másik végére. De a víz megér egy hosszabb időtöltést, nagyon szép az élővilág, a sziklák mellett színes korallokat és halakat láthatunk.
Egy-két órát elidőztem ezek a helyen, bár naphosszat elüldögéltem volna még, annyira szemet gyönyörködtető a látvány. De várt még a másik oldal, erre is időt kellett szakítani :) Így visszaindultam a hegytetőre, majd itt nyugatnak vettem az irányt.
Ezen az oldalon nagyon hangulatos reggae stílusú kis étterem és bár van, a shake-et maga Jack Sparrow szolgálja fel :)
Feltétlenül javasolt erre a partra snorkel felszerelést hozni, mert a Banana Rock nevezetű sziklát körbeúszva csodálatos víz alatti látványban lesz részünk.
Miután felfrissültem a 29 fokos tengerben, átsétáltam egy kis kerten keresztül a szomszédos öbölbe, és az egyik kedvenc helyemre érkeztem :)
Annyira valószínűtlenül tiszta itt a tenger, és olyan csodálatos színekben pompázik, a homok pedig hófehér, de higgyétek el, nem használtam Photoshopot :)
Azóta már számtalanszor megjártam ezeket a partokat (többek között ma is :D), mert ez az a hely, ahova minden ideérkező ismeretlen ismerőst elkalauzolok, nehogy úgy távozzanak Koh Taoról, hogy kimaradjon az életükből ez a csodálatos élmény...