Blog by Timi & Ati from Koh Tao

Hétfőn Ati csak délre megy, viszont reggel szakadó esőre ébredtünk, így lustálkodtunk 10-ig. Talán még nem is volt ilyen, mióta megjöttünk, majdnem minden nap 6-kor kellett kelni. Ati most a haladó (AOWD) csoport mellett segédkezik, aztán este éjszakai merülésre megy, így kb. 8 fele fog hazaérni. Mivel itt most télen (:D) ½ 7-kor sötétedik, így viszonylag korán el tud indulni az éjszakai hajó.

Én míg az egyik szokásos motoros utamat jártam, egy út szélén legelő igen nagy termetű kutyára lettem figyelmes. Ekkora kutya, ráadásul füvet eszik?!? A motorok pedig egyáltalán nem zavarják, nekünk kell kikerülni őt, hogy tovább tudjunk haladni :) Mikor odaértem, természetesen megálltam megnézni, hát egy jó nagy darab kecske volt :D Láttam itt már mindenféle állatot, de kecskét még nem :)

Kedden Atinak csak délelőtt volt dolga, így a délutánt végre együtt tudtuk tölteni :)

Együtt megebédeltünk, aztán elindultunk bútornézésre, lesz végre szépen berendezett teraszunk, és meg tudjuk hívni a barátainkat egy jó kis csirkepörköltre :)

Ki is választottunk mindent, egyebek között négy széket és két asztalt, no de ezen a kis szigeten ez már nagykereskedelmi mennyiségnek számít, így várni kell két napot, míg meghozzák a bútorokat. Semmi gond, a várakozásba már belejöttünk a bő egy hónap alatt :D

El sem hiszem, szerdára Ati szabadnapot kapott. Hurrááá !!!!

A délelőttöt National Geografic programmal töltöttük, ugyanis érdekességekre lettünk figyelmesek a reggeli kávézás közben. Egyrészt vagy 4-5 mókus ugrándozott a  teraszunk mellett lévő fákon, ilyen közel még nem nagyon láttuk őket, elő is vettük a Nikont gyorsan :)

Aztán amikor elindulunk, azt látjuk, hogy Lucifer baromira figyel valamit a lépcső mellett. Odamentünk, hát egy jó méteres varánusz figyelt a bokorból. No, akkor futás vissza a gépért, mert láttunk már ugyan varánuszt, de fotót még nem sikerült csinálni róla. Ez egy elég nyugodt példány lehetett, jó 5-10 percig meg sem mozdult, így végre lettek varánuszos fényképeink :) Nem tudom, mit eszik a drága, de remélem, a cicáink nincsenek veszélyben tőle :D

11-re thai masszázsra voltunk hivatalosak, első alkalommal, mióta itt vagyunk. Nem semmi, hogy otthon 7000 ft-tól kezdődik egy thai masszázs, itt pedig 1400 ft-ot kell fizetni egy óráért. Marha ügyes volt a két kiscsaj, ránézésre meg nem mondtuk volna, hogy így meg tudják gyömöszölni az embert :) El is határoztuk, hogy egy héten legalább egyszer el fogunk jönni hozzájuk.

Vacsorára pedig végre meglátogattuk az argentin szomszédjaink Bizarro nevű éttermét, már kb. 2 hete terveztük. Azt kell, hogy mondjam, hogy jó-jó ez a thai konyha, de azért ez a spanyol étterem baromira ütős volt. Egyrészt nagyon igényesen van megcsinálva az egész étterem, hangulatos világítással, profi (mellesleg burmai) személyzettel, a kaja pedig egyenesen fenomenális :D Ennek örömére itt is elhatároztuk, hogy havonta egyszer eljövünk ide vacsorázni :)

Tegnap hosszabb beszélgetésbe elegyedtünk egy osztrák párral, akik az OWD tanfolyamot csinálták Ati segédkezésével. Kiderült, hogy egy éves világkörüli úton vannak. A lány diák, a fiú a közszférában dolgozik. Nem semmi, hogy egy osztrák fiatal ilyet meg tud engedni magának: egy diák fizetés nélkül, egy dolgozó pedig egy év (fizetés nélküli) szabival. Már voltak Kínában, Nepálban, Indiában, Kambodzsában, Vietnámban, innen pedig még Malajzia, Bali, Szingapúr, Ausztrália, Tahiti és Dél-Amerika a cél. Szép kis kirándulás huszonegynéhány évesen :) Bárcsak egyszer mi is ott tartanánk, hogy egy magyar fiatal pár ezt megengedhetné magának… Ők is vezetnek blogot az élményeikről, Atit is említik benne :D Akit érdekel: http://piupulito.wordpress.com/

Végül pár életkép a mi kis családunkról, a négylábú kedvenceink - akikről ezúttal nem esett szó - továbbra is jól vannak :)

Itt Leo egy a szárítókötélen lógó (mellesleg igen drága, Crystal dive feliratos :D) pólót sajátított ki magának alvóalkalmatosság gyanánt, Mio pedig a fotelünket :)

Csütörtökön Ati egész nap elfoglalt volt, egy ideje már így megy ez sajnos... Bele kell húzzon, mert november 27.-én kezdődik az oktatói tanfolyam, addig el kell végeznie a divemaster kurzust. Délelőtt medencében vizsgázik, délután OWDsekkel merül. Nagyon szuperül veszi az akadályokat, mindenhonnan azt hallom, hogy nagyon ügyes :)

Én elhatároztam, hogy ma elviszem Lucifert fürdeni, mert 3 hete nem látott vizet, pedig otthon szinte mindennap mentünk a Dunára fürdeni, ráadásul itt rohadt melege is van.

Délelőtt elintéztem még egy kisebb bevásárlást, aztán felkerekedtem taxi-nézőbe, mert még 1x nem mertem bevállalni gyalog. Amióta voltak a balhék a szomszéd kutyákkal, azóta kicsit óvatosabb lettem… A közelünkben van a ballonos vizes cég, ott mindig több oldalkocsis motort látok, azzal hordják szét a szigetre a vizet. Gondoltam, megkérdezem őket, nem vállalnának-e fuvarozást :) Rendesek voltak, elvállalták, ráadásul viszonylag kedvező áron :D Nosza, akkor Lucifert az oldalkocsiba be, és irány a tenger! Egész jól ment az út, azon morfondíroztam, nekem is kellene egy ilyen motor, akkor el tudnánk menni Luciferrel gyakrabban kirándulni és fürdeni :)

Nagyot fürödtünk, este 6-ig lent voltunk, már sötétedett, mikor visszaértünk. Ez egy jó kis nap volt :)

Még egy másik megoldás is eszembe jutott Lucifer szállítására: itt lazán felültetik az emberek a kutyájukat a robogóra, a csúcs az volt, mikor egy pasi és egy nő 3 kutyát vittek magukkal motoron :)

Ez a kép nem itt készült, nálunk kabátos embereket nem igazán lehet látni :)

El is meséltem Atinak az ötletet, gyorsan ki is mentünk a robogóhoz kipróbálni, hogy áll Lucifer a témához :) Hát nem mondanám, hogy komfortosan érezte magát a motoron :) Azt hiszem, ezt a verziót elvetjük, a 45 kilójával nem tűnik túl biztonságosnak a közös motorozás :) Akkor marad az oldalkocsis verzió, megpróbálunk majd keríteni egyet...

Pénteken Ati megint egész nap odavan, nekem pedig pocsékul indult a napom: el akartam menni vásárolni, hát nem indult be a motorom... Aztán mikor megyek vissza a lakásba, látom, hogy Mio szőrén szálán eltűnt, hiába hívogatom, nem jön... Na, erre kiborult nálam a bili, egyedül vagyok egész nap, mindent nekem kell elintézni, ez a vacak motor sem megy :( Felhívtam Atit, hogy ebédszünetben jöjjön haza, hogy legalább a motort beüzemeljük, ne kelljen egész nap otthon kuksolnom. Meg ebédeljünk egyet együtt, had legyek már egy kicsit társaságban én is. Nem tudtam, hogy van berugókar a motoromon, Ati egy szempillantás alatt beindította. Milyen jó, hogy vannak férfiak :D Közben Mio is meglett, úgyhogy megnyugodtak a kedélyek :)

Így délután már ki tudtam mozdulni, ennek örömére leugrottam fürdeni egyet :)

Utána a szokásos kutyasétáltatás, majd estére lementünk Atival a búváriskolához videóvetítésre. Itt az a szokás, hogy minden OWD tanfolyamról csinálnak egy jópofa videó összeállítást, amit aztán jó pénzért meg tudnak venni a tanulók, ezt mutatják be a búváriskola bárjában mindig, mikor egy OWD-s csapatnak sikerült a vizsga. Számunkra különösen érdekes volt a vetítés, hiszen Ati asszisztálta végig a tanfolyamot :)

Szombat délelőtt felkerekedtem, hogy a sziget számomra még ismeretlen csücskeit felfedezzem. Csudaszép helyeken jártam :)

Útba ejtettem egy szállodát (és búvárbázis egyben), ahová recepcióst keresnek, ráadásul német a tulajdonos :) Szóval talán nem rosszak az esélyeim, no, majd meglátjuk...

Utána otthon összerittyentettem egy hazai húslevest, ezzel vártam haza Atit a fárasztó nap után.

Vasárnap jó kis nap volt: az egész délelőtt levélírással telt, annyi emailt kaptam az otthoniaktól :) Örülök ám, ha írtok, mert ti mindent tudtok rólunk, mi viszont nem hallunk felőletek semmit... Szóval szeretettel várom az emaileiteket, írjatok! :)

Az ebédet az egyik törzshelyünkön töltöttem, majd délután jó hírt kaptunk: mivel ilyen sokáig nem érkezett meg az asztal és a székek, felajánlotta a tulaj, hogy vegyük meg és kifizeti. Nosza, nekem sem kellett több, azonnal elindultam asztalnézőbe :) Végigjártam az egész szigetet, de csak az a két bútorbolt van, ahol már korábban is jártam, nem túl nagy választékkal. Egyik sem győzött meg túlságosan, inkább megvárom Atit, majd együtt kiválasztjuk..

Ati ma is jó későn ért haza, ráadásul a palack cipeléstől teljesen beállt az egész háta. Igazából egy jó kis thai masszázs sokat segített volna rajta, de már ahhoz sem volt szegénynek ereje... Így én vállaltam a masszőr szerepét, majd kedden, mikor csak délelőtt lesz elfoglalt, elmegyünk együtt :)

Szerdára pedig szabadnapot kapott, hurráááá :D Végre együtt tudunk tölteni egy teljes napot!