Jó sok idő eltelt az utolsó bejegyzésem óta, mentségemre legyen mondva, hogy itt volt nálunk a család, így viszonylag kevés időt töltöttem a gép előtt.
Megpróbálok visszaemlékezni, hogy mi minden történt az utolsó írásom, június óta :)
Először is, mint korábban már említettem, elindultam búvárkarrierem rögös útján :)
Ambrussal és Limboval sikeresen elvégeztük az elsősegélynyújtó és a mentőbúvár tanfolyamot, majd együttes erővel belekezdtünk a divemaster, azaz ’búvármester’ tanfolyamba, amit sajnos egy másfél hónapos kényszerpihenő félbeszakított. Két nappal azután ugyanis, hogy a szüleim és a keresztgyerekeim megérkeztek hozzánk, sikerült elcsúsznom a motorommal és szereznem egy igen mély sebet. Emiatt egyrészt félbe kellett szakítanom a tanfolyamot, mert nem mehettem vízbe, másrészt míg a családomat kalauzoltam egyik öbölből a másikba, én a parton ültem és sóvárogtam a víz után. Hát ez van, így jár, aki azt hiszi 10 hónapos motoros múlt után, hogy tud vezetni, közben mégsem ;)
A fiúk persze tanultak rendületlenül, én pedig fordítottam szorgalmasan, Limbo ugyanis Ausztriából érkezett. Ő jól beszél ugyan angolul, Ambrus viszont kevésbé, így 3 nyelven: angolul, németül és magyarul próbálkoztunk az elég komoly elméleti anyaggal megbirkózni. Kemény két hónapos munka után a srácokból divemaster lett, melyet a szokásos módon az ún. snorkel teszttel ünnepeltünk.
A fiúktól július végén fájdalmas búcsút vettünk, viszont kárpótlásul megérkeztek a nővéremék Ati kisfia, Ricsi kíséretében :) A keresztgyerekek így összesen közel 2 hónapot tölthettek velünk Thaiföldön :D
Ez a két hónap hihetelen gyorsan eltelt, de nagyon sok időt töltöttünk együtt. Bejártuk az összes partot és öblöt, jókat ettünk-ittunk, élveztük egymás társaságát, nagyokat kártyáztunk. Napi programmá vált az állatklinikán a kiscicák meglátogatása, voltunk minigolfozni, sziget körüli hajókiránduláson, nem mellékesen a teljes második csapat elvégezte a búvártanfolyamot is :)
A részletekről beszéljenek a képek:
Az első találkozás a reptéren majd 9 hónap után
Van, akinek így telt a 10 órás vonatozás.....
Van, akinek pedig így :)
Várjuk a hajót...
Bejártuk a szigetet
Anyuék négykeréken
Danika kétkeréken
Ez volt az egyik törzshelyünk
Barátokat is szereztek :)
A fiúk
Anya és lánya
Apa és fia
Együtt a család
Az állatklinikán - ez volt az egyik kihagyhatatlan program
Ez pedig a másik :)
Megmutattam a kedvenc helyemet is
Teljesült Bettike legnagyobb álma: kezébe vehetett egy kölyök leopárdot :)
Fürdőzés az Erawan nemzeti park egyik vízesésében
A bátrabbak megkóstolták a sült szöcskét :)
Az utolsó pár napot Bangkokban és környékén töltötte a család elég intenzíven: bejárták Ayutthayát, a romvárost, tutajoztak a Kwai folyón, kirándultak egy vízesésekkel teli nemzeti parkban és meglovagolták az elefántot is :) Az egyik programra, egy Safari kirándulásra én is velük tartottam. Ide akartam beleszőni ezeket az élményeket is, de annyi mesélnivalóm van, hogy úgy döntöttem, Bangkok és a kirándulás megér egy külön bejegyzést :D Rövidesen jövök a részletekkel.
Mivel a család is elment, meg lassan vége a szezonnak, igyekszem mostantól újra kicsit gyakrabban jelentkezni.
