http://www.crystaldive.com

www.crystaldive.comSAM_3591.JPG

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Bemutatkozás

BÚVÁRKODJ THAIFÖLDÖN Koh Taon, Thaiföld egyik legszebb szigetén, mindösszesen 65.000 forintból búvár lehetsz, magyar nyelvű oktatással! Részletek: www.kohtaodive.com

2015.10.11. 17:03 Kohtaodream

Valami véget ért, hogy egy új kezdődjön el….

Igaz, hogy csak 2 szigettel odébb, kb. 65 km-re költöztünk, azért ez egy igen nagy változást hozott az életünkbe.

És hogy miért is költöztünk?

Amikor elhatároztuk, hogy Thaiföld eme picinyke szigetére, Koh Taora költöztünk, akkor eredetileg nagyjából 1, maximum 2 évet terveztünk. Elsősorban azért, mert nagyon pici a sziget, pontosan 21 négyzetkilométer. A búvárkodáson és kocsmázáson kívül gyakorlatilag semmit nem lehet csinálni. Aztán egész másképp alakult a dolog… Én az első nagyjából 6 hónapban csak kerestem a helyem, próbáltam valami elfoglaltságot találni, míg Ati szorgosan képezte magát, hogy búvároktató legyen. Én határozottan elzárkóztam a gondolattól, hogy én is búvároktató legyek, nem igazán tudtam elképzelni, hogy folyton víz alatt legyek. Az első hónapok borzasztóan nehezek voltak mindkettőnknek: Atinak angolul kellett végignyomnia a tanfolyamokat, majd boldogulni az új munkahelyen búvároktatóként, én pedig próbáltam elfoglalni magam, megtalálni azt, hogy mivel is tudnék illetve szeretnék foglalkozni. Végül hosszas „vajúdás” után elindultam a búvárkarrierem rögös útján. Először megcsináltam a teljesen kezdő tanfolyamot, majd egyből ezután a haladót és a mentőbúvárt. És közben szépen lassan rájöttem, milyen csodálatos világ tárult fel előttem. Így aztán egyenes út vezetett az első professzionális minősítés megszerzéséhez. Már lassan egy éve kint voltunk, mire végre én is elkezdtem dolgozni. Ati eközben szépen építgette a karrierjét és sikerült a világ 2. legnagyobb búváriskolájában elhelyezkednie.

Én sokat hezitáltam, hogy melyik iskolához menjek, mert a nyelvtudásom miatt elég sok lehetőség kínálkozott. Végül egy viszonylag kicsi családias, német iskolát választottam, ami később igen jó döntésnek bizonyult. Rövid időn belül a csapat oszlopos tagja, majd pedig a búváriskola managere lettem. Így aztán csak teltek a hónapok, közben persze nézegettem álláslehetőségeket másfelé, de mindkettőnknek viszonylag jó helye volt, jól kerestünk (végre elkezdtünk egy kicsit gyűjteni, mert az első hat hónap úgy telt, hogy gyakorlatilag egyikőnk sem keresett semmit, így aztán a tartalékaink alaposan megcsappantak). Egy év után nagyjából tősgyökeres Koh Tao lakónak nevezhettük magunkat, mert ez a sziget egy ’átjáróház’, a legtöbben csak pár hónapra jönnek, aztán tovább állnak másfelé. Így aztán mire elérkezett a második év, már kezdtük otthon érezni magunkat. Nagyon sok embert ismertünk, igazi barátságokat kötöttünk, megismertük a sziget legkisebb zugát is. Szóval nehéz volt belegondolni, hogy elhagyjuk a kis paradicsomot (mert a sziget valóban az). Ugyanakkor nagyon sok minden hiányzott – legfőképpen nekem. Először is nincs az egész szigeten egy normális bevásárlási lehetőség, csak kis üzletek gyér kínálattal és baromi magas árakkal (gondolok itt illatszerekre, otthon alapvetőnek számító élelmiszerre, mint például egy normális kenyér vagy sajt). Nincs semmilyen szórakozási, kulturális vagy szocializációs lehetőség. Szóval paradicsom ide vagy oda, azt kell hogy mondjam, hogy elég sok mindent nélkülöznünk kellett. Aztán ha valahová el szeretnél menni Koh Taoról, akkor kompra kell ülni, ami naponta csak 2x jár és szintén borsos áron van. Emiatt nem is nagyon hagytuk el a szigetet, én pedig egyre inkább azt éreztem, hogy megfulladok, el kell mennem. Szóval meglehetősen paradox módon éltem meg az utolsó néhány hónapot, míg végül kaptam egy jó állásajánlatot a szomszédos szigeten Koh Samuin, egy nem túl nagy búváriskola managereként. Én azonnal igent mondtam, de Atival meg kellett vívnunk a kis csatánkat. Ő az a típus, aki elég nehezen vált, kissé ódzkodik az új helyzetektől, nehezen tudta elképzelni, hogy újra fel kell építenünk máshol mindazt, amit itt elértünk közel 3 év alatt. Mindkettőnket elismertek és megbecsültek a munkahelyünkön, próbált érvelni, hogy még egy rövid időt maradjunk. De az eredeti rövidre tervezett időből már így is közel 3 év lett, így végül meghoztuk az elhatározást: KÖLTÖZÜNK :)

Aki látta az első bejegyzéseket, az tudja, hogy 2 db hátizsákkal érzetünk. Nos ehhez képest egy ház teljesen tele lett a cuccainkkal, aminek egy részétől meg kellett szabadulnunk. Minden lehetséges dolgot elkezdtem árulni, viszonylag nagy sikerrel, így végül csupán kb. 20 darab utazótáskányi dolgot hoztunk át magunkkal.

koltozes.jpg

                              Ez csak az első fuvar, ezt még kettő másik követte

Maga a költözés nem volt teljesen zökkenőmentes, ugyanis a munkába állásig (ami július 15. volt) sajnos nem sikerült megtalálni az új otthonunkat. Ezért úgy döntöttünk, hogy először csak én költözök át, mert a kezdést sajnos nem tudtam eltolni, és a munka után megpróbálom megkeresni a megfelelő házat minél hamarabb. Ez 5 napba tellett, de végül sikerült olyan házikót találni, ami minden szempontból tökéletesnek mondható: jó helyen van, nem nagyon vannak szomszédok (nincs kakas a közelben - nem is gondolnátok, ez itt milyen fontos szempont :)), van saját kert, rendes konyha, stb.

nappali2.jpg

konyha2.jpg

haloszoba.jpg

Első körben egyedül jöttem a munkába állás napja előtt és én hoztam át magammal a táskák nagy részét, majd az első szabadnapomon visszamentem Koh Taora, és Atival együtt áthoztuk Lucifert és a maradék holmit. A cicák a harmadik körben jöttek – igen, őket sem hagytuk ott :) Először kissé hezitáltunk, végül nem tudtuk őket ott hagyni, így a második szabadnapomon újra hajóra ültem és átfuvaroztam a kiscicákat is. Mint látjátok, logisztikailag igencsak meg kellett szervezni a dolgot, ráadásul a cicák átszállítása megérne egy külön bejegyzést, de végül minden jól alakult :)

Azt be kell látni, hogy Koh Samui szépségét tekintve közelébe sem ér Koh Taonak. Tehát aki nyaralni jön, annak én mindig inkább Koh Taot javaslom (Ati ragaszkodott hozzá, hogy itt megjegyezzem, ő ezzel a kijelentésemmel egyáltalán nem ért egyet). Viszont ha hosszú távon élsz itt, teljesen más a helyzet. Most, hogy itt vagyunk, azon csodálkozom, hogyan tudtam azon a kis szigeten 3 évet eltölteni :) Itt van rendes piac, pékség, cukrászda, Tesco, Metro, mozi, pláza, ugyanakkor tenger, dzsungel, vízesés, elefánt és mindegy egyéb, ami miatt Thaiföldet választottuk.

samui.jpg

                                              Koh Samui egyik partszakasza

Hogy miben más az életünk itt, mint Koh Taon volt?

  • Három hónap elteltével is tud újat mutatni a sziget: mindig találunk újabb, felfedezésre váró kilátópontot, útvonalat, tengerpartot, öblöcskét
  • Számos kikapcsolódási lehetőség van: vízi vidámpark, gokart, mozi, stb
  • Óriási a választék kiadó ingatlanokból, így könnyen megtalálod a neked megfelelő házat elfogadható áron
  • Nem kell meggondolni, hogy megvegyek-e egy darab sajtot vagy egy felvágottat. Koh Taon annyira elrugaszkodott árak voltak bizonyos termékek esetén, hogy azok valóban súrolták a lélektani határt. Emiatt mostanra jelentősen leredukálódott az otthonról küldött kívánságlista :)
  • Ha néha napján előfordul, hogy elmegy az áram vagy kifogy a vízkészlet, nem nekünk kell kuncsorognunk a főbérlőnél, hanem pillanatok alatt megoldják a dolgot (itt megjegyzem, egy ismerősünk vett Koh Taon egy viszonylag luxus színvonalú új építésű lakást, és nem egyszer előfordult, hogy napokig nem volt víz a lakásban – a leghosszabb ideig 5, azaz 5 napon keresztül. Persze rendszeresen érdeklődött a tulajnál, a válasz minden esetben ez volt: „Ne aggódjon, 2-3 óra és lesz víz…” Hát nem lett :))
  • A munkahelyemen is egész mások a körülmények: fizetik a munkavállalási engedéllyel járó költségeket és az adómat, van fizetett betegállomány és szabadság, hogy a környezetről, amiben naponta töltöm a munkaidőmet, ne is beszéljek (a búváriskola, ahol dolgozom egy színvonalas szállodán belül helyezkedik el közvetlenül a tengerparton)

 img-20151011-wa0006.jpg

img-20151011-wa0008.jpg

                       Ilyen borzasztó környezetben kell töltenem a munkaidőmet :)

Atit időközben magával ragadta egy új szenvedély: a víz alatti videózás, ezzel próbál majd itt foglalkozni. Hamarosan minden készen áll hozzá, hogy munkába is álljon. Megvan a víz alatti kamera, egy jó minőségű laptop a szerkesztéshez, weboldal, névjegykártya, stb. Ha esetleg mostanában többször láttatok általa megosztott videókat, azokat valószínűleg ő filmezte és szerkesztette. Ezúton tiszteletteljesen megkéri a kedves olvasóimat, hogy kedveljétek és kövessétek a facebookos Divemoovies oldalt, hogy a videók minél nagyobb közönséghez eljuthassanak. Előre is köszönjük!

12042961_747716035361539_9072363864837287526_n.jpg

                                               Készül a videó

Egyszóval egyelőre nagyon élvezzük az itteni életet, be is rendeztük a házikónkat, és mivel itt viszonylag hosszabb időt tervezünk eltölteni, beszereztünk olyan dolgokat is, ami otthon teljesen természetesnek számít, mi viszont 3 évet vártunk rá. Gondolok itt porszívóra, mikróra és egyéb apróságokra. Nem is gondolnátok, mennyire lehet örülni ilyen ’semmiségeknek’ :)

Amit mindenképp megtanultunk itt a Thaiföldön eltöltött 3 év alatt: olyan apró dolgokat is lehet értékelni, hogy folyik víz a csapból vagy kapható kenyér a boltban.

Utóirat: az állatok köszönik szépen, remekül vannak :) 

12165677_1054748524549956_849630639_n.jpg

12064463_1054748577883284_1051343668_n.jpg

12166116_1054748634549945_1702884129_n.jpg

Ez pedig én lennék ;) - csak hogy rólam is legyen egy fotó...

received_1057851320892627.jpeg

 

4 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://blogbytimi.blog.hu/api/trackback/id/tr177957400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

molnarzoltan1975 2015.10.14. 20:28:51

Hááát, ez a bejegyzés most meglepett! :-) De ebben Te is ludas vagy,mert nagyon ritkák a bejegyzések a blogon! :-)
Talán még emlékeztek ránk, majd 3 éve voltunk Tao-n nászúton, és még Nálatok is vendégeskedtünk. Ti mutattátok meg a Tuktát, meg a Young-ot,ahol kajáltunk,elvittetek Sairee-ba egy travi show-ra :-)
Jövő februárban újra megyünk Tao-ra,pont tegnap beszéltük Anitával,hogy meglátogatunk Titeket is. De úgy tűnik ez most elmarad :-(
Akkoriban még nem volt a szívetek csücske Samui. Emlékeztek a színvonalra:Tao>Phangan>Samui :-)
Ezt akkor Ti mondtátok! :-)))))))
Sok Sikert,és Boldog Életet Nektek Samuin is! Azért az is klassz volt ám ! ;-)

Tawan 2015.10.16. 13:09:40

Továbbiakban is sok sikert kívánunk Nektek!

Kohtaodream · www.kohtaodive.com 2015.10.17. 14:47:05

@molnarzoltan1975:
Szia Zoli! Persze, hogy emlékszünk :) Valóban nem volt a szívünk csücske Samui, de 3 év után kicsit átértékelődtek a dolgok. De amint írtam, nyaralásra valóban egyetértek a Te rangsorolásoddal.Üdvözlünk titeket: Ati és Timi