http://www.crystaldive.com

www.crystaldive.comSAM_3591.JPG

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Bemutatkozás

BÚVÁRKODJ THAIFÖLDÖN Koh Taon, Thaiföld egyik legszebb szigetén, mindösszesen 65.000 forintból búvár lehetsz, magyar nyelvű oktatással! Részletek: www.kohtaodive.com

2012.11.05. 09:00 Kohtaodream

Kiscicáink lettek :)

Csütörtökön délelőtt megint egy kicsit kertet rendezgettem, míg Ati búvárkodott. Elég rendesen esett, így délelőtt nem tudtam kimozdulni otthonról. Aztán amikor alábbhagyott, elindultam egy nagyobb bevásárlóútra, mert elég sok minden elfogyott otthonról. Már nagyjából tudom, hogy mit hol érdemes venni, így kb. 4-5 helyre kellett mennem. Még szerencse, hogy nincsenek nagy távolságok, a két legtávolabbi hely között maximum 3 km a távolság. Jó, hogy van esőkabátom, csak kár, hogy a szekrényben figyel ;) Mikor kijöttem az első áruházból, elkezdett szakadni az eső. Így kicsit várakozásra kényszerültem :)

Aztán mikor visszaértem, elvittem Lucifert a szokásos sétára. Képzeljétek, két varánuszt is láttam :) Az egyik ahogy sétáltunk az úton lefelé, egy rozoga faviskó előtti teraszon volt, kb. 3 méterre az úttól. Amikor fütyültem Lucifernek, valószínűleg megijedhetett, mert beszaladt az avarba. A másikat akkor láttam, mikor visszafele jöttünk. Az út másik oldalán, épp az út szélén volt, amikor észrevettük. Persze a lépteinkre azonnal berohant a bozótba, Lucifer meg ezerrel utána :D Alig bírtam visszacsalni, annyira nekilendült. Úgy látszik, nem nagyon ijedt meg tőle. Mindkettő hasonló méretű lehetett, olyan 80 centi hosszúak.

Délután Ati nagy boldogan jött haza  a búvárkodásból: óriási ötlete támadt. Fogadjunk örökbe az állatmenhelyről egy kiscicát, hogy a kertünk rágcsálóit elkapják. Ugyanis esténként, mikor azok megérzik a kutyakaja illatát, rendszeresen előkerülnek. Nem jönnek le a konyháig, de az előkertben halljuk a motoszkálásukat, amitől nem  vagyunk túl boldogok :)

Nem sokáig kellett győzködjön (bár sosem volt cicám :D), le is mentünk rögtön az állatklinikára, hogy szóljunk, ha születnek esetleg kiscicák, egyet szívesen örökbe fogadnánk. Mikor odaérkeztünk, láttuk a macskákat a ketrecekben, de kiscicát egyet sem láttunk. Megkérdeztük a gondozót, hogy vannak-e kiscicák, mire nagy örömmel azt válaszolta: ajaj, nagyon sok. Átvezetett minket egy másik helyiségbe, ahol tényleg volt vagy 8-10 kiscica :) A legtöbb olyan 3-4 hónapos lehetett, és volt egy mini testvérpár, egy kisfiú és egy kislány, akik 2 hónaposak voltak. Nézegettük őket, próbáltuk kiválasztani, hogy vajon melyik legyen a miénk, Atinak a kislány (hát persze, a fiatal kiscsaj, mi más :D) tetszett meg nagyon. Már letettük a voksunkat mellette, mikor elkezdett győzködni minket a gondozó, hogy vigyük el a testvérét is. Nem esznek sokat, tehát nem egy nagy befektetés, és legalább akkor nem kell elválasztani őket egymástól. Meg különben is, ő maradna ott akkor egyedül, az összes testvére elkelt… Hát jó, ha már lúd, legyen kövér. Végülis mindegy, hogy egy cica, vagy két cica, akkor lesz három háziállatunk, Lucifernek is lesznek játszópajtásai. Tulajdonképpen ez volt a második szempont, mert szegény hiába próbál bármelyik kutyával játszani, mindegyik rámordul a nagy méretei miatt :) Kikértük a gondozó tanácsát, hogy hogyan kell együtt kezelni a kutyát és a cicákat, mit tegyünk, hogy Lucifer ne sértse meg őket. Na nem mintha ártani akarna nekik, csak a nagy testével elég durván tud játszani, ezek a cicák meg kb. 20 centisek mindössze. Azt tanácsolta, hogy két hétig ne hagyjuk őket együtt magukra, ha elmegyünk, akkor zárjuk be a kiscicákat, kapunk kölcsön arra az időre egy óriási ketrecet. Másnapra összekészítik, megcsinálják a féregtelenítést és az egyéb szükséges egészségügyi ellátást (1 hónap múlva az ivartalanítást is), ráadásul minden szükséges dolgot beszereznek nekünk: almot, tápot, stb :)

Kissé vegyes érzelmekkel teszem el magam másnapra: vajon jól ellesznek együtt Luciferrel? Nem lesz kutya-macska harc közöttük? Bár azt mondta a menhely gondozója, hogy ha kölyökként kerülnek össze, akkor nem lesz gond… Ha elkezdenek majd a cicák vadászni, Lucifer is követni fogja őket? Mert itt a sziklák mögött baromi mély szakadékok vannak… A cicák valószínűleg simán veszik ezeket az akadályokat, de vajon Lucifer?

Péntekre Ati szerencsére szabadnapot vett ki magának a cicaprojekt miatt :D

Reggel még gyorsan beüzemeltük a mosógépet. Nem használtuk idáig, mert egyrészt igen ramatyul nézett ki, másrészt azt gondoltuk, nem lesz rá szükség. Viszont az ágyneműkre ráfért már egy nagy mosás, így úgy határoztunk, kisuvickoljuk és beüzemeljük :D Megérte, tökéletesen működik :)

SAM_2844.JPG

Azután 10 órára nagy izgalommal mentünk a cicákért :D Már minden össze volt készítve: nedves és száraz táp, alom, a nagy ketrec és a cicák. Mikor hazaértünk, először csak kézből mutattuk meg őket Lucifernek. Hát mit ne mondjak, mindannyian nagy izgalomban voltak. A cicák az óriástól, Lucifer meg tőlük. Néha rámordultak a kiscicák Luciferre ijedtükben, mire Lucifer majd összecsinálta magát tőlük. Reméljük, előbb-utóbb azért kialakul majd köztük a barátság :) Egyelőre csak akkor vannak kiengedve a kiscicák, mikor otthon vagyunk, amikor elmegyünk, akkor nem a ketrecben, hanem a szobában vannak, had legyen egy kis mozgásterük. Aztán állítólag 2-3 hét múlva már meg fogják szokni egymást, és akkor kint maradhatnak együtt :D

SAM_2867.JPG

SAM_2853_1.JPG

SAM_2862.JPG

A kislányt Mionak (ő a szürkés), a kisfiút Leonak (ő a vöröses) neveztük el. Két hónaposak, még nagyon igénylik a babusgatást. Mikor nincsenek kézben, mindig egymáshoz bújva alszanak el :D

 SAM_2860.JPG

SAM_2891.JPG

Leo az elevenebb, vagányabb, játékosabb, benne már most megvan a vadászösztön. Egy-két óra után már kereste, hogy mivel tudna játszani, és elindult az előkertben felfedezőútra :)

SAM_2874.JPG

SAM_2877.JPG

Mio félénkebb, bújósabb, nyugodtabb :)

SAM_2848.JPG

SAM_2876.JPG

A péntek ezáltal nagyjából az állatok körül forgott. Délután azért tanultunk is egy kicsit, közben mindhárom négylábú ott heverészett a közöttünk :)

 SAM_2900.JPG

Estefelé még beszereztem pár apróságot az új jövevényeknek: kis takarót, kajás tálakat, stb. Mionak természetesen minden rózsaszín, Leonak kék :)

Szombat délelőtt Ati megint elment merülni, így magamra maradtam a három kisállattal. Én nem vagyok annyira bevállalós mint Ati, ő simán hagyja őket, had bóklásszon mindenki kedvére. Én meg állandóan azon aggódalmaskodtam, hogy nem esnek-e le a teraszról, Lucifer nem lesz-e velük durva, stb. Kb. fél órát bírtam ezt a stresszt, után úgy döntöttem, beviszem a cicákat a szobába, ott mégiscsak nagyobb terük van, had szaladgáljanak. Én pedig maradok kint Luciferrel és csinálom a dolgomat.

Alig vártam, hogy Ati végezzen, és kicsit kimozdulhassak. Útnak eredtem, vettem ezt-azt, például néhány olyan zöldséget és gyümölcsöt, amiről fogalmunk sincs, mi az :D Illetve végre egy függőágyat, amit 3 hete keresgéltünk már :D

SAM_2903.JPG

SAM_2904.JPG

Az ananászt már ismerjük, a kis narancs színű, az mandarin, nagyon finom, édes. A többit még nem kóstoltuk :D A hosszú fehér jégcsap reteknek tűnt, na majd meglátjuk :)

Ezalatt Ati tökéletesen elboldogult a három jószággal :D Hagyta, hogy mindhárman kint legyenek, nem izgult, hogy a cicák elkóborolnak. Neki kicsit nagyobb gyakorlata van a cicákkal... Míg ő internetezgetett, a kisállataink teljesen jól elvoltak egymással. Luciferrel azért még óvatosan bánnak a cicák, lassan-lassan meg is merik közelíteni, de azért közös játékra még nem nagyon került sor. Lucifer nagyon izgatott, mikor Mio és Leo játszanak, szeretne csatlakozni, de ahogy felveszi a játszós pozícióját, a kiscicák azonnal elszaladnak ijedten :D

Estére hivatalosak voltunk a búváriskola barbecue partijára. Ha jól utánagondolok, ez az első este, hogy sötétedés után kimozdulunk :D Furcsa is volt a szigetet kivilágítva látni, hiába nincs szezon, zajlik az élet. Jók ezek a találkozók, nagyon érdekes embereket, életeket, sorsokat ismerünk meg. Tegnap például összeismerkedtünk egy angol pasassal, aki kb. 20 évig élt Kanadában kutatóbúvárként, a hídépítések során tönkretett élővilágot kellett visszaállítaniuk. Ott ismerkedett meg a thai feleségével, aki szintén elég régóta élt Kanadában, és most, hogy nyugdíjas lett, kiköltöztek Thaiföldre. Az idén májusban érkeztek, de esze águkban sincs elmenni innen :)

Természetesen kaja is volt :D

SAM_2905.JPG

Mire hazaértünk, az újdonsült kedvenceink békésen szuszogtak :D

SAM_2906.JPG

Épp szombaton volt egy hónapja, hogy kiérkeztünk Thaiföldre. Nagyon furcsa, mert annyi minden történt velünk ez alatt az egy hónap alatt, hogy sokkal többnek tűnik. Egyelőre remekül érezzük magunkat :) Tegnap este jutott eszünkbe, hogy olyan szokatlan, hogy fogalmunk nincs, éppen milyen nap van, annyira nem számít itt, hogy épp keddet vagy szombatot írunk :D

Még pár szót a motorozásról, mert többen feltettek néhány kérdést ezzel kapcsolatban - bár hangsúlyozom, hogy ezek csak erre a szigetre érvényesek: igazoltatást még egyáltalán nem láttunk, sőt rendőrt sem az utakon. Azt már említettem, hogy forgalmi itt nem létezik, de nem hordunk magunknál sem útlevelet, sem jogsit, tehát nem is nagyon lenne mit ellenőrizni :D Bukósisak senkin nincs, maximum 1-2 nagyon óvatos turistán. Három utast rendszeresen lehet látni egy robogón (vagy 1 felnőtt 2 gyerek, vagy 2 felnőtt 1 gyerek formában), a csúcs nekem idáig az volt, mikor az apuka mögött 2 törpe ült, és leghátul az anyuka óriási pocakkal :D Lassan már nem lepődök meg az ilyen dolgokon, mert mindennaposak... Nekem nincs jogosítványom a 125 cc-s motorra, de a kutya nem foglalkozik vele, sőt azzal sem, hogy a motorok felén egyáltalán nincs rendszám. Ráadásul gond nélkül rá lehet ülni a motorra 2-3 sör után. Szóval nagy lazaság van, a legfontosabb talán az, hogy gyakorlata legyen a sofőrnek, mert az utak nem a legjobbak. Ha látunk valakit bekötözött karral vagy lábbal, az biztos, hogy turista :D

mai91.jpg

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://blogbytimi.blog.hu/api/trackback/id/tr264886394

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Honey2010 2012.11.05. 09:28:32

Nagyon édesek a cicák! Sári is végignézte a képeket, megsimogatta a monitort, és mondta nekik, hogy Szia! :-)