Az utolsó élménybeszámolóm óta eltelt egy hét, azóta történt pár dolog, igyekszem a legérdekesebb történéseket megosztani veletek :)
A hét legjobb híre: megvettük az oldalkocsis motort :) Egy skót srácé volt, az oldalkocsi majdnem új, nemrég csináltatta a motorjára, de nem használta, így eladta nekünk igen kedvező áron :))) Juhéééjj, hamarosan mehetünk Luciferrel együtt fürdeni, kirándulni :) Még el kell vigyük szervizbe pár apróságot megcsináltatni rajta, de Atinak sajnos most erre nincs ideje. Na nem baj, ezt a pár napot már kihúzza Lucifer valahogy tenger nélkül ;) Viszont egy rövid útra kipróbáltuk az új járgányt, Dórit költöztettük át egy másik helyre. Ati vezetett, hát neki is marha furcsa volt, azt hiszem, lesz mit tanulnom :D
Múlt hétfőn szabadnap volt a tanfolyamon, náluk rendeztük be a tanulószobát, együtt tanult a teraszon a magyar csapat :) Nagyon sok az anyag, az új információ, így késő estig kemény tanulás folyt.
Estére elmentünk együtt négyesben a spanyol étterembe, hogy kipihenjük az egész napos tanulás fáradalmait :) A kaja kiváló: rákos saláta, olmós borda, grillezett tengeri herkentyűk és valami spanyol paradicsomos húsgombóc a menü.
A vacsora végén mintha kitalálta volna a spanyol szomszéd a gondolatunkat: rákérdezett, hogy ennénk-e desszertet. Naná, hogy ennénk, hiszen a thai éttermekben csak palacsintát lehet enni desszert gyanánt. De jó lenne egy kis somlói galuska, vagy egy tiramisu... Hozott is egy spanyol desszertet, hát az valami isteni volt :) Nem emlékszem a nevére, de valamilyen vaníliás krém volt, közte keksz, ilyen finom édességet nem ettünk legalább 2 hónapja :) Az biztos, hogy desszertért ide fogunk ezentúl járni :DDD
Kedden, azaz december 4.-én, amikor a szokásos napi bevásárlást intéztem, meglepetten tapasztaltam, hogy ki vannak pakolva mindenféle Mikulás kellékek az áruház elé. Nosza, mégiscsak eljut a Mikulás Thaiföldre is? ;)
Valóban járt nálunk a Mikulás, és hozott finom csokit is :) Ez itt igen nagy dolog, mert a csokit aranyárban lehet kapni: egy 100g-os tábla 500-700 ft körül mozog.
Akkor igen nagy a valószínűsége, hogy a Jézuska is jönni fog:) Lehet kapni műfenyőt, díszeket, girlandokat is, így arra gondoltunk Atival, hogy lehet, hogy lesz kis karácsonyfánk a hangulat kedvéért :)
Este David amerikai barátunk búcsúvacsorájára voltunk hivatalosak a sziget egyik legjobb éttermében, ami ráadásul 5 perc sétára van tőlünk :) Állítólag itt lehet kapni a sziget legjobb steak-jét, Ati le is tesztelte, valóban nagyon jól készítik. Mi képviseltük ahogy a barátaink mondanák, a "Hungarian Maffia Team"-et :) Mint utóbb kiderült, aznap volt Ati egyik spanyol barátjának a születésnapja is. Vagy húszan összegyűltünk, jó kis buli kerekedett az estéből. A vacsora végén a legnagyobb meglepetésemre tortát hozott elő az ünnepelt barátnője. Mit ne mondjak, tényleg nem hittem, hogy tortát s lehet kapni ezen a szigeten :) Kiderült, hogy egy francia kávézóból lehet tortát rendelni, és meg kell hagyni, nagyon-nagyon finom volt. Idáig is tudtuk, hogy a thaiok bármit elintéznek, nincs olyan, hogy lehetetlen, hát ez most újra beigazolódott :)
2012 december 5.-e nagy nap, hiszen ma van thaiok egyik legfontosabb ünnepe: a nagy becsben tartott királyuk ma ünnepli a 85. születésnapját. Természetesen munkaszüneti nap van ez alkalomból, és mindenfelé nagy dínom-dánom, ünneplés, tűzijáték.
Mivel egész közel van hozzánk a sziget ún. polgármesteri hivatala, este a teraszunkról csodálhattuk a tűzijátékot :)
A király születésnapját én is méltón ünnepeltem: elmentem egy thai masszázsra :) Már van egy bejáratott helyünk, ahol eddig mindösszesen egyszer voltunk Atival egy hagyományos thai masszázson :) Viszont annyira bevált a hely, és olyan kedvesek voltak a masszőr kislányok, hogy elhatároztuk, hogy hetente egyszer megajándékozzuk magunkat egy masszázzsal. Na, ez idáig szépen elmaradt, és Atinak most sincs nagyon ideje, én viszont lementem és kipróbáltam az ún. lábmasszázst, ami a múltkor a másik helyen nem igazán vált be... Én ugyanis az otthon megszokott reflexpontos masszázst vártam, és egész mást kaptam helyette. Ez a kislány viszont egész hasonlóan csinálta (kicsit súgtam neki azért, hogy mit szeretnék ;)). Lényeg a lényeg, hogy nagyon-nagyon jó volt a thai lábmasszázs, tényleg el kell jönni hetente. Ráadásul 1400 ft egy óra, tehát megfizethető :D
A monszun úgy tűnik, végleg elment, így vége a bezártságban töltött hétköznapoknak. Fel is lelkesedtem, hogy minek járok én el éttermekbe tonhalas szendvicsért és shake-ért, mikor magam is meg tudom csinálni :) Beszerezem egy mixert és mindenféle hozzávalót, azóta kiváló reggeliket készítek magamnak :) A shake-em jobb, mint bármelyik éttermi, ananászból, mangóból, banánból, mandarinból és lime-ból áll, egy kis kókusztejjel megbolondítva :)
Azért esténként eljárunk együtt Atival megvacsorázni, néha a megszokott helyünkre, néha pedig kipróbálunk egy-egy új helyet is. Egyik nap, mikor hazafelé tartottunk a búváriskolából, felfedeztünk egy kívülről igen egyszerűnek tűnő éttermet, viszont furcsa módon nagyon sokan voltak bent. Gondoltuk, kipróbáljuk :) Beültünk, épp az étlapot tanulmányoztuk, mikor a szomszédos asztalra egy nagyon gusztusos tálat hoztak ki. Hát akkor mi is pont egy ilyet kérünk :) Egy rántott csirkemell szerű ételt kaptunk, a csirkemell szeletekre vágva, mellé krumplipüré (na, ezzel sem találkoztunk még itt) és friss saláta. Mindez 80 bahtért, azaz kb. 560 ft-ért. Hát ez valami fenomenális volt, a panír is nagyon finom, nem tudom miből volt, de nagyon ízletes. Azóta minden nap ezt esszük :D Tegnap pedig igazán kirúgtunk a hámból, vettünk még mellé saslikot és egy desszertet, ami kókuszgolyónak tűnt. Na azért gondoltam ám, hogy nem egészen olyan lesz, mint az otthoni házi Raffaello, de azért próbáljuk ki, milyen egy házi thai desszert :) Háát, még Lucifernek és a cicáknak sem kellett :D No nem aj, legalább ezt is kipróbáltuk...
Holnap Ati életében nagy nap lesz: megkezdődik az oktatói vizsga, de nem ám csak úgy egyszerűen, három teljes napon át kell bizonyítania, hogy megérett arra, hogy búvároktató lehessen. Először elmélet mindenféle tesztekkel, majd gyakorlat medencében, végül nyílt vízben. Ha minden jól megy (és miért is ne menne :D), 2012 december 13.-án Atiból PADI búvároktató válik. Hajrá Ati :DDD
Remélem, a következő bejegyzés az ünneplésről fog szólni :)
Végül pár fotó a mindennapjainkból:
Itt Lucifer éppen észrevett egy gekkót a falon :)
